47 Ronin Története
A megingathatatlan hűségük "jutalmául" azonban, ami már akkor is csodálatot váltott ki az egész országban, - illetve mivel a sógun pontosan ezt a fajta hűséget várta el, mint legfőbb kötelességet alattvalóitól - nem bűnözőkként végezték ki őket akasztással, hanem engedélyezték számukra is a szeppukut, amit végre is hajtottak 1703. február 4-én. (Csak a pontosság kedvéért: mivel Terasaka Kichiemont a gyilkosság után hírvivőként azonnal Ako-ba küldték, ő nem tartott a többiekkel a templomba és végül a sógun megkegyelmezett neki. Rajta kívül azonban volt még egy tagja a csapatnak, akinek részvételét végül családja nem engedélyezte, ezért még a rajtaütés végrehajtása előtt szeppukut követett el. Mivel sírjuk szintén a Sengakujiben van, technikailag 48 roninról beszélhetünk. ) Oishi Kuranosuke, a roninok vezetője A templom mellett van egy kis múzeum is a roninok emléktárgyaival, leveleivel és fából készült szobraival. Amit a legjobban megmosolyogtam, az az alábbi levél volt. Miután a roninok Kira levágott fejét a templomba vitték december 14-én, két nap múlva két szerzetes visszaszolgáltatta a fejet az elhunyt háza népének, melynek vezetője a fenti átvételi elismervényt állította ki.
Youtube
A szamuráj dicső halálaként emlegetett rítus visszaállíthatta elvégzője elvesztett becsületét. Végrehajtása azonban nem nevezhető kegyes halálnak: a szamurájnak egy éles késsel kellett felvágnia saját gyomrát. Bizonyos esetben segédje is volt, aki lefejezte mielőtt az megtörne a kín alatt, és gyengének mutatkozna. Így segítette át a túlvilágra. A japánul csak Csúsingurának nevezett, Akó-incidensként is emlegetett esemény, a feudális japánban játszódott le az 1700-as években (ezt az időszakot mutatja be Az utolsó szamuráj című film is). Tokugava Cunajosi sógun 1701-ben azzal bízta meg hűbéresét Aszano Naganorit, hogy ünnepélyes keretek között fogadja a sóguni palotába érkező kiotói császári udvar küldöttségét. A sóguni ceremóniamesternek, Kira Josinakának kellett felkészítenie Aszanót a feladatra. A látogatás napján azonban, Aszano kardot rántott Kirára az edói kastélyban (egyes beszámolók szerint Kira kevesellte a felkészítésért kapott ajándékot, ezért kigúnyolta őt, vagy éppenséggel szándékosan rossz etikettfogást tanított neki).
Védelmében annyit lehet elmondani, hogy a stúdió által erőltetett kármentő utóforgatáson a félvér Kai és Mika (Kó Sibaszaki) között szövődő szerelmi szálat erősítették meg, illetve eredetileg nem szerepelt volna Keanu Reeves az utolsó csatajelenetben. Egyik változtatástól sem lett jobb a film. Keanu Reeves és Kó Sibaszaki a 47 roninban Forrás: UIP Dunafilm Látva a botrányosan gyenge bevételi adatokat, nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is átok ül a hazánkban forgatott filmeken (a Z világháború ezt úgy tudta kivédeni, hogy még időben kivágták belőle az összes Magyarországon felvett jelenetet), és az év legnagyobb bukásai közé fog tartozni a 47 ronin. Teljes joggal, hiszen ezt az alapjaiban elhibázott keszekuszaságot még végigülni is kész próbatétel. Minimum másfélszer tűnik hosszabbnak a tényleges játékidejénél.
- A 47 ronin története · John Allyn · Könyv · Moly
- Történelmi könyv - 1. oldal
- 47 ronin története download
- A 47 ronin igaz története
Download
Magától az ünnepségtől őszintén megvallva többet vártam. A temetőben délelőtt 11-kor buddhista szerzetesek végeztek szertartást, majd délután 4 körül a 47 roninnak beöltözött hagyományőrző dobszóra kivonult a templomból. (Ez a felvonulás a Gishi Gyoretsu. ) Viszont még ez a minimalista megemlékezés is ezreket vonzott, a templom udvara megtelt standokkal (yatai), ahol legfőképpen japán gyorskajákat, szuveníreket és játékokat lehetett vásárolni. A temetőbe pedig több órás sort kivárva lehetett csak bejutni. A 47 ronin tettét a kortársaik és a jelenkor is a Bushidó legkiemelkedőbb példájaként tartja számon. Egyvalaki kritizálta csak a terv végrehajtásának módját, mégpedig Yamamoto Tsunemoto, a Hagakure szerzője, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a szamurájok nem hajtották végre bosszújukat azonnal. Még akkor is, ha esetleg sikertelenül zárult volna a merénylet, az azonnali reakció lett volna az egyedüli elfogadható opció, hiszen a bushidoban nem a győzelem és eredményesség a cél, hanem a becsület megőrzése, a dicsőség megszerzése és a hűség kimutatása.
Ugyan nem ölte meg, de a szigorú szabályok szerint önmagában a kard kirántása is büntetendő volt a kastélyban, ezért a földesurat másnap szeppukure, azaz a has felvágásával (szó szerint harakiri) rituális öngyilkosságra ítélték mindenféle további nyomozás nélkül. Emellett a szeppuku helyszíne (egy másik földesúr kertje) is mélyen rangon aluli volt Asano nagyúr számára. A sógun viszont nem érte be ennyivel, az egész családot eltávolították a hatalomból, vagyonukat elkobozták és a csatlósokat (vagyis szamurájokat) szélnek eresztették. Kirát viszont - eltérően az akkori gyakorlattól, amikor is a vita résztvevőire azonos büntetést szabtak ki - semmilyen módon nem büntették meg. Asano sírja A roninná vált (földönfutó, ura vesztett) szamurájok másfél évig tervezték bosszújukat, főleg, hogy elaltassák Kira retorziótól való félelmét, majd 1702. december 14-én a birtokán rajtaütöttek és megölték. A levágott fejét uruk sírjához vitték a Sengakuji templomba, majd feladták magukat a sógunnak. Mivel az effajta bosszúhadjárat csak akkor volt engedélyezett akkoriban, ha azt előre bejelentették a hatóságoknak - ez valljuk be, jelentősen csökkentette a meglepetés erejét és a bosszú sikerességét - ezt elmulasztva a roninok nyilvánvalóan törvényt sértettek bosszújukkal.